2010. november 28., vasárnap
2010. november 11., csütörtök
3. Díjam
Köszönöm is először is Nessinek:)
- Még mindig szerem a Twilight-ot :)
- Na meg a Harry Potter, még mindig jól emlékszem első moziba menés a Hp. 2-re és megúsztam egy matekot vele :)
Jöjjön a blog történelme:
- A blogica kialakulása április elején volt, de csak a végén tettem fel rá az első fejezettet
- Első követője önmagam voltam, és most (:) ) követem, a kíváncsiság elég sokszor vezérel xd
------------
Tovább küldőm :
- Nikol12
2010. november 7., vasárnap
14 fele
14. fejezet
Az egész család felfutott, kivéve Alice-t és Jaspert.
Bella izzadt és zihált külseje sem mutatta a jó állapotát.
- Edward hozd a táskámat! – szólt rá Carlisle.
Odament Bellához, de a teste szinte tüzelt.
- Carlisle, csinálj vmit! –kiáltotta fel Jasper.
- Bella, Bella hallasz! Kérlek, válaszolj! Mond el a panaszod! Bella még néhány percig zihált, majd erőt vett magán.
- Égek, égek, oltsátok el! Az egész torkom kapar. – nyögte ki rekedt hangon Bella.
- Carlisle 6 napja! – szólt rá Edward.
Ez azt jelenti, hogy 6 napja kapott utoljára vért.
- Azonnal hozd! Bella, ez nem fog ízleni neked annyira, de muszáj lesz meginnod! – szólalt meg Carlisle.
Nem annyira tetszik neki ez az egész. Edward bejött, de nem a megszokott poharat hozta neki. Amint Bella megérezte a mennyei ízt rögtön rá vetette megát.
Néhány perc múlva lazábban fogta a bögrét és az arcáról a duzzanat is eltűnt.
- Köszönöm. –őszintén mosolygót Edwardra.
- Szívesen, de most már aludj. – felvette a takarót kihajtotta majd rárakta az ágyra és betakarta.
A többiek mind kimentek kivéve Esme - t, mert Bella álmában is a kezét fogta.
Mindenki egész nap szomorú volt. Bella délután még aludt 5-ig.
Mikor felkelt megkérte Esmét, hogy sétáljanak.
De nem lehetet, így Emettel és Jasperrel videojátékoztak.
- Gyerekek, vacsora! – kiáltotta Esme. De csak Bella örült ennek a hírnek.
- Esme, mi még nem vagyunk éhesek! Köszönjük! – mondták a fiúk.
- Rendben. Bella te biztos éhes vagy, gyere! – kiáltotta ki a konyhából.
- Anya, most nem lehet, mert csalnak! – kiáltotta Bella, de a hasa enyhén korgott. De tán Bella ezt meg sem hallotta.
- Nem, csalunk, megvárunk, menjél csak! – mosolyogtak rá kedvesen.
De a gondolataik nem erről árulkodtak.
Edward jött le a lépcsőn, eléggé lelombozó hangulatban.
”- Egy hét múlva indulhatunk.”- üzente Alice az egyik újság mögül.
- Carlisle! Beszélnünk kell! - szólt a lépcső aljáról Edward.
- Menjünk fel a dolgozószobába! – majd kiment a konyhából, be a nappaliba és onnan a lépcsőhöz ahol várta Edward.
Ketten felmentek, de még utoljára lenéztek, ahol Bella rakta el a játékot.
- Így ni, most ti sem játszotok, és én sem, de vacsorázni azt kell! – mosolygott ördögien Bella a két félnótásra.
De a fiúk, mintha a halálukra várnának. Edwardék fölmentek a dolgozószobába.
- El kell költöznünk. Bella miatt hamarabb kezd feltűnni…
- Értem, és mikor induljunk? Bellával is meg kell értetni – kulcsolta össze kezeit Carlisle az álla alatt.
- Majd én megmondom, de az a kérdés, hogy óvodába menjen-e? Ha már megbarátkozik valakivel, nehéz lesz az elválás. – De az utolsót csak a fogai között tudta kiszűrni.
- Edward, ezt csak te tudod, meg Esme, hozzátok áll a legközelebb – mosolygott rá Carlisle.
A konyhában Bella evett a fiúkkal, akik fancsali képet vágtak, de muszáj volt. Nemrég kapott Bella egy új fiúbabát, és az ölében ült.
- Te is kérsz Greg? – kérdezte Bella a babájától. Erre Esme elejtette a tálat és a földre esett, majd némán zokogott.
Carlisle és Edward ezt meghallották, és azonnal lesiettek, Esme némán felzokogott, Emmett és Jasper próbálták csitítgatni fogadott anyjukat.
- Drágám - Carlisle emberi tempóval odafutott hozzá és felvette az ölébe, majd a nappalin át felvitte a szobájukba – Esme, kérlek, nyugodj meg, Bella talán nem a mi gyerekünk, de ő még csak egy kislány. Lehet… - simogatta tovább Esme arcát, de…
- ÁÁÁ, anya! Én annyira sajnálom én nem… -… én nem akartam. De tényleg annyira szép név. – Most már Bella is zokogott az ajtóban. Esme kitárta karjait, így jelezve, hogy várja egy nagy ölelésre. Bella nem habozott rögtön Esme ölébe futott és közben hatalmas puszikat adott az arcára. Végül befészkelte magát közéjűk és hagyta, hogy nézzék, közben beszéljenek egymással, amiből Bella nem túl sokat értett meg.
- Apa? – kérdezte Bella.
- Igen?
- Holnap kell óvodába mennem? – kérdezte Bella.
- Ezt Edwardtól kell megkérdezned. –közölte Carlisle, de már jó halkan, észrevették, hogy Bella egyre laposakat pislog.
- Rendben. – Ezt már suttogva ejtette ki majd elaludt.
2010. november 3., szerda
13. fejezet
Szeretlek apa! - szólalt meg Bella, majd becsukta két kicsi szemét.
Pár per múlva Edward ment oda mellé, és dúdolni kezdte neki az altatóját.
Hallotta, amint lassít a szíve, így az arcára rakta a hideg ruhadarabot.
Hallotta, amint lassít a szíve, így az arcára rakta a hideg ruhadarabot.
Lent a nappaliban Carlisle tárcsázta az óvodát.
- Jó napot! Ez a Sárga Nap óvoda!- hallotta egy nő hangját, aki feltehetően mosolygott.
- Jó napot! Carlisle Cullen vagyok, Isabella Cullen nevelőapja. Azért hívom, hogy szóljak, Isabella ma nem megy óvodába.
- Ezt sajnálattal hallom. Megtudhatnám miért, és meddig lesz távol?- kérdezte a nő. Tudta, ki ő, így megbízott benne.
- Persze. Feldagadt a fél arca, így folyamatosan jegeljük. Nem tudom, mikor megy le majd, ha a duzzanat eltűnik. Visszhal. - köszönt el Carlisle, majd bontotta a vonalat.
Isabella még alszik, de felment megnézni. Edwarddal találta szembe magát. Csak négyen maradtak itthon.
Esme, Carlisle, Edward és Bella. A többiek vadászni mentek. Esme lent van a konyhában ebédet készíteni Bellának
.
Edward nézi Bellát, ahogy alszik, de a keze az arcán van. Nagyon nem tetszik neki ez az egész Emmett is majd meg fogja kapni, ha haza jön. Carlisle leült a hintaszékbe, amiben altatni vagy mesélni szoktak neki.
A mai napon senki nem ment sehova, mert kisütött a nap, de Bella elől is vigyázniuk kell.
Carlisle ezért és Bella miatt vett ki egy szabadnapot. Néhány perc múlva Bella mocorogni kezdett.
Szíve felgyorsult, majd Edward helyettesítette a ruhadarabra a kezét. Lassan kinyitotta a szemét, de akkor az első könnyei végigfolytak az arcán.
- Bella, mi a baj? – kérdezte Edward közben letörölte a sós kis cseppeket. Carlisle is oda sietett, de szemmel láthatóan nincs okozója a sírásnak.
- Csak egy álom. – motyogta Bella, majd elfordult Edwardtól és a takarót a fejére húzta, de hallani lehetett, ahogy zokog.
- Bella, kérlek, gyere ki a takaró alól és mond el, hogy mi történt. Kérlek. – simogatta hátát, de csak tovább sírt a takaró alatt.
Néhány percig még sírt, de lassan kidugta fejét a takaró alól.
- Alice hol van?- kérdezte Bella.
- Iskolában van, majd utána bemegy a városba körülnézni. –felelte Carlisle szemrebbenés nélkül.
- Hazudsz. – majd tovább sírt Bella.
- Bella, akkor hol lehet Alice? – kérdezte Edward. De nem nagyon akarta hallani a választ.
- Kint van az erdőben, és Emmettel ordít valamit miközben Emmett egy medvével néz szemet. – mindenki ledöbbent.
Esme is hallotta ezeket, azonnal megállt a tevékenységében, mintha nem hallana jól.
- Bella biztos, csak egy álom. Nem élnék túl, ha egy medvével néznének szemet. – nyugtatta Carlisle.
- Akkor miért tanakodnak azon, hogy mikor akarjátok elmondani az igazat. Mintha titkolnátok előlem valamit. – Egyre lejjebb vette a hangerőt a kicsi, vékony hangján.
Oldalra fordította a fejét, majd kijelentette:
- Emmették pár másodperc múlva megjelenek. Így is lett. Nagy zavar közben megjelentek.
Bella sóhajtott egyet és újra álomországban járt. Edward ott maradt és tovább nézte Bellát, de Carlisle lement, hogy ezt a családjával is megvitassa. De Alice teljesen zilált volt. Úgy nézett ki, mintha átment volna rajta egy kamion.
- Alice mi történt?- kérdezte Carlisle, de Jasper odament hozzá és leültette kedvesét.
- Mintha lenne itt, valaki, de rajtam keresztül menne folyamatosan. Ne mondjátok, hogy ti nem érzitek? – kérdezte Alice, de egyre jobban zihált.
- De ezt az erdőben is érezted Alice? – kérdezte Carlisle.
- Igen, de ott gyengébben. Mikor bejött az óta. - Carlisle-nak a kirakós összeállt, Bella nem álmodott.
- Akkor tudom. Alice jobb lenne, ha messzebb mennél. Ugyan is Bella itt van. De csak te érzed, vagy veled van összekötve. – mondta el Carlisle az elméletét.
- Az tök jó. Bella, ha hallod, akkor majd, ha felébredtél mond ezt: - Emmett a legjobb az egész családban! – Vigyorgott Emmett, de Rosalie tarkón csapta.
- Aú, de Rose! – nyávogott feleségéhez, majd inkább megcsókolta. Tovább is ment volna,
de egy nagy vékony gyereksikítást hallottak fentről.
Edward magához vonta, de nyöszörgött karja között.
Az egész család felrohant, de Bella amint meglátta Esmét odaszaladt hozzá.
Senki nem értette, hogy miért rohan hozzá. Kisebb korában végig Edwarddal akart lenni legtöbb esetben.
Esme felkapta, majd az ő és Carlisle közös szobájába ment és leült az ágyra majd ringatta.
- Cssssh! Nyugodj meg kicsim! Mond el mit láttál? - nyugtatta Esme.
De az arca még fel volt dagadva. Odarakta a kezét és Bella hálásan pillantott fel reá.
- Jaj, anya! Láttalak titeket, de – Itt elcsuklott a hangja - de anyut is egyszerre!
- Itt már újra sírni kezdett.
- Az egész életét láttam, hogy, hogy tettem tönkre őket. ÁÁÁ! – sírt tovább Bella.
Mindenki hallotta az egészet, és egyben meg is döbbentette őket. Bella képessége egyre jobban erősödik.
De Alice-ra is ráhangolódót.
Esme még ringatta egy kicsit, majd hátára dőlt az ágyon, mellé fektette Bellát, betakarta, később el akart menni, de Bella szorosan megfogta a kezét.
- Ne menj el! - halkan kinyögte, majd szorosan megfogta mind két kezével az anyja kezét,így aludt el Bella.
Mindenki a nappaliban volt kivéve Esmét és Bellát.
- Alice most is érzed? –kérdezte Carlisle.
- Nem, de… - szólt volna Alice, de Jasper folytatta.
- Nagyon kimerült vagy szívem, nyugodtan feküdj le. – amint ezt kimondta Alice elaludt.
- Elaludt - jelentette ki Edward.
- Pedig ez nem is én voltam – szomorkodott el Jasper.
- Úgy néz ki szoros kettejük kapcsolata. Vagyis, ha Bella alszik ő is. De lehet, hogy ha éhes, akkor Alice is az lesz. De nem biztos, hogy ugyanazokra. De ez azt jeleneti, hogy akár Alice is félig ember lehet, ha nagyon szoros a kapocs. De akkor Bella most nem lát minket.
Ahogy ezt kimondta, Alice szemhéjai felpattantak és Bella megint sikított egyet.
- Carlisle! –sikított Esme is.
Az egész család felfutott, kivéve Alice-t és Jaspert.
Bella izzadt és zihált külseje sem mutatta a jó állapotát.
2010. október 16., szombat
12.fejezet
4 évvel később
Bella már 4 éves lett. A családjáról még nem tudja, hogy ők vámpírok, a vérivásra azt mondták neki, hogy nem baj csak igya meg. Az viszont jól tudja, hogy nem a vérszerinti családja. Éppen az óvodába készülnek, ez lesz Bella első napja.
- Kicsim, ideje felkelni! Lassan, hasadra süt a nap! –kuncogott Esme. De tudja milyen nehéz neki.
Jövőre elkel menniük.
- Mamii, itt nem is süt a nap! - kukucskált ki Bella a takaró alól. Haja kússza volt, és még laposakat pislogott. Úgy tervezte inkább holnap megy óvodába.
- Vki Emettel volt, fent az este? - kérdezte Esme enyhe mosollyal az arcán. - Nem, Emett Mondta elvileg 10 körül, hogy aludni kéne. De ő nem is feküdt le. Vagy vmi, csak nézet láttam, rajta, hogy nem is fáradt, de engem persze altatni akart. – hümmögött Bella a takaró alatt.
- Akkor aludj még egy kicsit. Edward majd gyorsan bevisz. - majd Esme kiment a takarós kis szobából, maga mögött behúzva az ajtót.
- Emett! - szólt rá Esme. Bár nem nagyon tudta ezt csinálni. Még mindig Bella szobája előtt állt.- Igen?- szólt neki a nappaliból Emett.
- Bella még egy kis gyerek te meg csak 10 után, dugod az ágyba. Alig bírt most is beszélni. Mit csináltatok az este? – kérdezte Esme miközben lement a konyhába, hogy reggelit készítsen.
- Te is ismered Bellát. Szinte könyörgött, hogy feküdjön le később!- rebegtette szempilláit Emett.
- Hazudik! Emett az igazat mond. - szólt Edward az emeletről.
- Jól van. Igazából Bellával játszottam, vagyis fogadtunk.
- És miben?!- kérdezte Edward, de már a nappaliban állt szembe Emettel.
- Hát ő vesztett, így ezért kellett fen maradnia! – Emett behúzta „fűlét farkát”, úgy nézett ki, mint egy rossz gyerek, aki tudja, hogy a büntetés jön.
- Emett ennél rosszabb fogadást életedben nem köthettél volna. Ő csak egy gyerek, aki az óvodába megy, de miattad ott fog aludni és nem ismerkedni! – szólt rá Edward.
„- Edward megyek, fölkeltem Bellát!” - gondolta Alice. Majd hallotta, hogy az ajtó nyitódik és csukódik.
Alice felmászott az ágyára és elkezdett ugrálva és beszélni:
- Bella, ideje felkelni. Mit mondanak majd a társaid?- Nem érdekel. Emett miatt van az egész. Ő harcolta ki azt a fogadást.
- Jaj, Bella akkor is így is késésben vagyunk. Nekünk suli, neked ovi. Ne akard, hogy én készítselek el- vigyorgott rá Alice.
- Jól van, fölkellek. – Bella lassan lehúzta a takarót, de Alice egy hatalmasat visított.
- Carlisle!! - sikította Alice.
A családfő azonnal Bella szobájába ment, de onnan lelassított.
- Bella azonnal feküdj vissza! – Alice egyre kétségbe esett.
Bellának fel volt dagadva a fél arca.
- Alice, hozd, kérlek ide a táskám! - Alice elment, közben Carlisle Bellához ment és lefektette, ugyanis Bella felült.
Bellának fel volt dagadva a fél arca.
- Alice, hozd, kérlek ide a táskám! - Alice elment, közben Carlisle Bellához ment és lefektette, ugyanis Bella felült.
Megtapogatta, de nagy megkönnyebbülés volt neki, hogy:" Nem maradandó, csak az este miatt!" - gondolta Carlisle.
Edward kiolvasta, majd a többiekkel is megosztotta a gondolatfoszlányt.
Edward kiolvasta, majd a többiekkel is megosztotta a gondolatfoszlányt.
Esmét megkérte, hogy csináljon párjeget és tekerje bele valami ruhaanyagba.
- Apa, minden rendben? Olyan furcsán bámulsz- kérdezte Bella, de a hangja egyre jobban elhalkult.
- Persze Bella, de most aludj, nem kell oviba menned.
- De! Alice már felkeltett, nem tudnék aludni!- nyavalygott Bella.
- Azért próbáld meg. Csak hunyd be a szemed. Ha akarod Edward itt lesz veled. - megpuszilta Bella homlokát, betakarta a nyakáig, de akkor Bella szokásához híven adott Carlisle-nak egy cuppanós puszit.
- Szeretlek apa- szólalt meg Bella, majd becsukta két kicsi szemét.
11.fejezet
Reggel végül Carlisle elment. A többiek sajnos ma már iskolába kellet menniük. Így Esme vigyázott az alvó Bellára. Este felvetette a lépcsővel való ötleteit. Mindenki nagy izgalomba dicsérte őt, hogy ezt kitalálta.
Emett segít neki megcsinálni.
A többiek is bár a mini csúszda szokatlan lesz a házban nekik, de így nem kell félniük, hogy lefelé megbotlik a pici Bella.
Egy héttel később
Bella még mindig nem tudott, jól két lábon járni, de a lépcső és a csúszda készlet és használatba is vette elég sokszor. Carlisle is kezd aggódni miatta alvégre a lánya. Most a fiúkat a dolgozó szobában vannak és rakják össze a gépet . Jasper segítségével mindenki nagyon nyugodt. Bella ebből semmit sem tudott.
Lassan 1 éves lesz, de még járni sem tud rendesen.
Carlisle szólt Esmének, hogy jöhetnek.
Edward akarta felvinni, de nem szabadott, így a kezét fogja, míg megmássza a kicsi lépcsőfokokat.:)
Mikor beértek Bella elkezdett sírni. a szoba nem a régi volt.
Teljesen át lett rendezve Egy kicsi fehér ágy van a közepén, rögtön felette egy nagyobb gép.
Körülötte kisebb nagyobb tologatós asztalkák.
Edward Bellát felrakta az ágyra és szembe ereszkedett vele.
- Bella. Sejtem, hogy most meg vagy rémülve. De semmit sem akarunk veled csinálni. Csak annyi a dolgod, hogy ide lefekszel a hátadra és nem mozogsz.- fejezte be Edward a mondandóját.
De nem úgy tűnt, mintha megértette volna, csak tovább sírt.
Carlisle míg Edward mondta bekapcsolta a gépet. Erre Bella ki akart szaladni, de Edward nem hagyta neki.
Csak folyamatosan a bocsánatáért esedezett. 10 perc múlva Bella taktikát váltott.
Engedte, hogy Edward meglepődjön és felemelje. De Bellának más volt a véleménye.
Kicsúszott a kezei közül és négy kézláb elmászott az ajtóig, de az be volt csukva,
így csak dörömbölt, hogy nyissák ki. Esme mellett Carlisle volt, hogy nyugtassa.
A többiek lent voltak, de mindent hallottak.
Edward közelebb ment, hozzá, lassan felemelte és csitítgatta.
- Cshh! Nyugodj meg! Nem lesz semmi baj!
De Bella erre csak még jobban izgett - mozgott. Még egy nagyot ordított, de az végzetes lett volna, ha mindannyian emberek lennének.
Minden összetört az ágy, kettérepedt, a gépek füstöltek, vagy millió darabra törtek.
A család többi tagja meghallotta és azonnal feljöttek.
Elég furcsa látvány volt nekik. Edward Bellát takarta. Carlisle Esme köré fonódott.
- Jasper, kérlek, altasd el Bellát. - tovább csitítgatta, de Bellának ez nagyon nem tetszett.
A szilánkok még mindig a levegőben köröztek. Carlisle és Edward körül csak olyan mintha védőburkot akarnának alkotni.
Senki, nem mert megmozdulni, vagy megszólalni.
De a gondolataik pörögtek.
Jó néhány percig még mozdulatlanok voltak. Majd Bella elaludt és a szilánkok leestek.
- Az lesz a legjobb, ha most elviszem az ágyába. Utána segítek takarítani- ezzel Edward elment és lefektette Bellát.
Esme és Carlisle egy kicsit kimentek, hogy lenyugodjak.
Alice, Jasper, Emett és Rosalie elkezdtek kitakarítani.
5 perc alatt végeztek, de a kár elég nagy lett.
Néhány perc múlva mindenki a konyhába gyűlt össze.
- Mindenki tudja mi történt?- mindenki bólogatott - Jasper érezted az érzéseit?-kérdezte Carlisle.
- Igen, túlságosan is vhogy megnyílt nekem. De az érzéseiben egyszerre dühöt, félelmet és szeretett is éreztem.
De ahogy, Eleazar is mondta, nagy az ereje és csak növekedett. De nagyobb baj is lehetne. De most szintén nem érzem az érzéseit.
Emett segít neki megcsinálni.
A többiek is bár a mini csúszda szokatlan lesz a házban nekik, de így nem kell félniük, hogy lefelé megbotlik a pici Bella.
Egy héttel később
Bella még mindig nem tudott, jól két lábon járni, de a lépcső és a csúszda készlet és használatba is vette elég sokszor. Carlisle is kezd aggódni miatta alvégre a lánya. Most a fiúkat a dolgozó szobában vannak és rakják össze a gépet . Jasper segítségével mindenki nagyon nyugodt. Bella ebből semmit sem tudott.
Lassan 1 éves lesz, de még járni sem tud rendesen.
Carlisle szólt Esmének, hogy jöhetnek.
Edward akarta felvinni, de nem szabadott, így a kezét fogja, míg megmássza a kicsi lépcsőfokokat.:)
Mikor beértek Bella elkezdett sírni. a szoba nem a régi volt.
Teljesen át lett rendezve Egy kicsi fehér ágy van a közepén, rögtön felette egy nagyobb gép.
Körülötte kisebb nagyobb tologatós asztalkák.
Edward Bellát felrakta az ágyra és szembe ereszkedett vele.
- Bella. Sejtem, hogy most meg vagy rémülve. De semmit sem akarunk veled csinálni. Csak annyi a dolgod, hogy ide lefekszel a hátadra és nem mozogsz.- fejezte be Edward a mondandóját.
De nem úgy tűnt, mintha megértette volna, csak tovább sírt.
Carlisle míg Edward mondta bekapcsolta a gépet. Erre Bella ki akart szaladni, de Edward nem hagyta neki.
Csak folyamatosan a bocsánatáért esedezett. 10 perc múlva Bella taktikát váltott.
Engedte, hogy Edward meglepődjön és felemelje. De Bellának más volt a véleménye.
Kicsúszott a kezei közül és négy kézláb elmászott az ajtóig, de az be volt csukva,
így csak dörömbölt, hogy nyissák ki. Esme mellett Carlisle volt, hogy nyugtassa.
A többiek lent voltak, de mindent hallottak.
Edward közelebb ment, hozzá, lassan felemelte és csitítgatta.
- Cshh! Nyugodj meg! Nem lesz semmi baj!
De Bella erre csak még jobban izgett - mozgott. Még egy nagyot ordított, de az végzetes lett volna, ha mindannyian emberek lennének.
Minden összetört az ágy, kettérepedt, a gépek füstöltek, vagy millió darabra törtek.
A család többi tagja meghallotta és azonnal feljöttek.
Elég furcsa látvány volt nekik. Edward Bellát takarta. Carlisle Esme köré fonódott.
- Jasper, kérlek, altasd el Bellát. - tovább csitítgatta, de Bellának ez nagyon nem tetszett.
A szilánkok még mindig a levegőben köröztek. Carlisle és Edward körül csak olyan mintha védőburkot akarnának alkotni.
Senki, nem mert megmozdulni, vagy megszólalni.
De a gondolataik pörögtek.
Jó néhány percig még mozdulatlanok voltak. Majd Bella elaludt és a szilánkok leestek.
- Az lesz a legjobb, ha most elviszem az ágyába. Utána segítek takarítani- ezzel Edward elment és lefektette Bellát.
Esme és Carlisle egy kicsit kimentek, hogy lenyugodjak.
Alice, Jasper, Emett és Rosalie elkezdtek kitakarítani.
5 perc alatt végeztek, de a kár elég nagy lett.
Néhány perc múlva mindenki a konyhába gyűlt össze.
- Mindenki tudja mi történt?- mindenki bólogatott - Jasper érezted az érzéseit?-kérdezte Carlisle.
- Igen, túlságosan is vhogy megnyílt nekem. De az érzéseiben egyszerre dühöt, félelmet és szeretett is éreztem.
De ahogy, Eleazar is mondta, nagy az ereje és csak növekedett. De nagyobb baj is lehetne. De most szintén nem érzem az érzéseit.
10.fejezet
Alice látta előre, hogy mi lesz így még nagyobb mosoly terült szét az arcán. Jasper is felengedett
ettől a sok boldogságtól. Bella a fejét Edward vállára rakta. Majd édes álmok közé repült, Tanya egyre jobban forrt a dühtől egy kisgyerek miatt.
Edward ezt is kiolvasta a gondolatai közt, így a mosoly egyre gyűlöltebbé vált.
- Rose, jobb lenne, ha megfognád egy kicsit Bellát!
Edward arca és érzései egyre dühösebb kifejezést vett fel.
Szemei egyre közelítettek az éjfekete szín felé.
- Edward jobb lenne, ha megnyugodnál, mielőtt végzetes hibát követnél el!- Jasper nyugalom hullámot küldött neki, de nem sokat ért el vele.
- Te nem tudod miket gondolt Tanya Bella iránt!
Olyasmiket, hogy kéne kivégezni, megízlelni a vérét és színtiszta gyűlölettel. Erre ki ne háborodna fel?! - üvöltötte kikelve magából.
Bella erre elkezdett sírni krokodilkönnyekkel.
Mindenki egyszerre termett ott kivéve Tanyát.
Simogatták csitítgatták, de semmi. Mikor Edward hozzá akart érni Bella csak jobban kapaszkodott Rose blúzába, és félre húzódva tovább zokogott. Alice Rosalie háta mögé szökkent és kezét nyújtogatta érte.
Bella készségesen nyúlt a kezeiért. Alice gondolatban üzente, hogy most nagyon megijesztette őt, ezzel a hangváltással. Amint Bella Alice ölelő kezeiben nyugalmat talált azonnal elaludt, de a furcsa az volt benne, hogy mikor Alice Edward közelébe merészkedett Bella álmában is reszketni kezd és sírni.
Így álltak nagyjából egy óráig, és hol Edwardot nézték, hol a kis csapatott.
- Jobb lenne, ha helyet foglalnánk!- szólt Carlisle, Esme derekát megfogta és az egyik fotelbe helyette.
A többiek is követték a példáját. Jasper 1 személyes fotelbe helyezkedett el, ölében Alicel és neki karjai között a szuszogó Bellával.
- Nos, gondolom nem Bella miatt jöttetek?- a családfő még mindig nyugodt volt, de nagyon nem tetszett neki, hogy Bellát veszélyezteti Tanya.
- Így, igaz csak egy kis látogatásra jöttünk beszélgetni. De amint látom, nem volt vmi jó ötlet. - magyarázkodott Eleazar miközben Tanyára pillantott haragosan.
- Nyugodtan maradhatok, de Bellára kell egy kicsit figyelni- közben Bellára nézet, a szemeiben olyan csillogás jelet meg mit eddig soha- De tökéletesen ráérünk. Akkor lesz majd nehéz, ha már fut a semmiben.
- Hát szegényke egy hónap alatt két-három lépést tett úgy, hogy nem esett vagy kapaszkodott semmibe.
Nem értek ugyan egy baba fejlődését, de nem lassú egy kicsit?-kérdezte Emett poénkodásal a hangjában.
- De ez tényleg fura szerintem várjunk még egy hetet. Addig mind próbáljátok járásra ösztönözni. Nem kell az első elesés után felvenni és ringatni.
Mindenki hevesen bólogatni kezdett.
- Akkor ezt a témát egy hét múlva vesszük újra, Alice!- tudta mit akar, de nem lett volna még értelme.
Felpattant és Edward kezébe nyomta, mire Bella Edward mellkasához húzódott. Értette, hogy mi van így csal felment az apja hálószobájába és lefeküdt. Betakarta és egész este őrizte álmát.
Hallgatta szuszogását, szívesesét.
Reggelre már egy új dalt komponált neki. Bella 9 körül kezdett mocorogni.
Edward jelezte Esmee-nek, hogy lassan meg kell etetni. Elkezdte felébreszteni. Bella még párszor mocorgót, majd szemhéjait kinyitotta, így rögtön Edwardot látta meg.
Azonnal felsírt, mire Alice vámpír sebességgel felkapta, felöltöztette és levitte a konyhába.
Esme adott nekik puszit, mire Bella aranyosan felkacagott.
- Alice! Mit mondott Carlisle a cipelésről? - dorgálta meg a lányát.
- Hogy, hagyjuk, hogy maga sétáljon. De még haragszik Edwardra csak nem akarja, hogy tőle féljen- bevetette a nagy kutya szemeket, aminek senki nem tud ellenállni.
Jasper jelent meg a konyhában, így védve Alice-t. Esme végül Bellához fordult, hogy megetesse, de nem nyitotta ki a száját emberi ételre. Helyette, Esme kezeit kezdte csócsálni, így jelezve, hogy neki vér kell.
- Carlisle!- szólt Esme.
- Igen?- Carlisle a dolgozó szobából beszélt, mivel Edwarddal beszélgettek fent.
- Vért kéne adni neki. Az ujjamat szopogatja. - szólt Esme.
- Hozzátok fel!- majd Carlisle a dolgára ment, hogy előkészítse a neki szánt vért.
Esme kivette az etetőjéből, de nem vette föl helyette lerakta földre.
- Kicsim, te már nagylány vagy. Ideje, hogy a saját lábadon járj!- majd megfogta a kezét és segített neki két lábon járni.
Kapaszkodással sikerült neki 4 lépést megtennie, de végül megint megbotlott, 10 perc múlva, elérték a lépcső alját. De Bella nem érte fel őket, ha csak a lábár lendíti. Erre Esmeenek beindult a fantáziája a lépcsőkkel kapcsolatban. De most inkább felkapta és a lépcső tetején letette.
Carlisle dolgozó szobája az emelet végén van. Még 20 percig sétáltak mire az ajtóhoz értek. A fiúk bent már mindent megcsináltak. A vendégek, ahogy jöttek úgy is mentek az éjszaka végén.
Mikor beértek a szobába már Carlisle a speciális cumis üveget fogta, hogy azonnal eltüntesse az éhség okozta kellemetlen érzést.
Esmeék oda sétáltak az asztalhoz majd Carlisle megfogta és az ölébe ültette.
Carlisle a szájhoz emelte és Bella azonnal kiszívta az emberi vért. A végén Carlisle megbűfiztette majd átment a szobájába és a kiságyába rakta.
[Image](Valahogy így néz ki Bella szobája, csak egy hintaszékkel hozzá rakva)
Edward eközben lement a nappaliba, hogy új szerzeményét felavassa. Bellának is nagyon tetszett és máris elaludt az ismétlés közepén.
A délután nagyon csöndes volt. Emett és Jasper az új videojátékkal játszanak. Esme és Carlisle elmentek a rétre egy kis egyedül létre. Alice és Rosalie a következő bevásárlást tervezik, de most Bellával.
A kicsi még alszik. Carlisle elmélete szerint most csak egy napig fog aludni megint.
Edward végig a bölcsőnél volt. Nem értette, hogy miért, de kötődik hozzá jobban, mint a testvéreihez.
Az éjszaka is így telt. De Carlislenak holnap dolgoznia kell mennie.
Reggel végül Carlisle elment. A többiek sajnos ma már iskolába kellet menniük. Így Esme vigyázott az alvó Bellára. Este felvetette a lépcsővel való ötleteit. Mindenki nagy izgalomba dicsérte őt, hogy ezt kitalálta.
Emett segít neki megcsinálni.
A többiek is bár a mini csúszda szokatlan lesz a házban nekik, de így nem kell félniük, hogy lefelé megbotlik a pici Bella.
Remélem elég hosszú lett nektek, a következő viszont , sajna nagyon rövid lesz csak 2 és fél oldal, mert utána , nem folytatást lesz, de tovább nem mondom, de még nincs vége törinek , ha valakit tényleg nagyon izgat:) és jöjjön az öröm hír , kiteszem megint a szavazást:D De ennél még nagyobb hír:D
[Image]Boldog szülinapot Renesmee-nek és önmagamnak!:)
[Image]
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)