11.fejezet

Reggel végül Carlisle elment. A többiek sajnos ma már iskolába kellet menniük. Így Esme vigyázott az alvó Bellára. Este felvetette a lépcsővel való ötleteit. Mindenki nagy izgalomba dicsérte őt, hogy ezt kitalálta.
Emett segít neki megcsinálni.
A többiek is bár a mini csúszda szokatlan lesz a házban nekik, de így nem kell félniük, hogy lefelé megbotlik a pici Bella.

 Egy héttel később
 
Bella még mindig nem tudott, jól két lábon járni, de a lépcső és a csúszda készlet és használatba is vette elég sokszor. Carlisle is kezd aggódni miatta alvégre a lánya. Most a fiúkat a dolgozó szobában  vannak és rakják össze a gépet . Jasper segítségével mindenki nagyon nyugodt. Bella ebből semmit sem tudott.
Lassan 1 éves lesz, de még járni sem tud rendesen.
Carlisle szólt Esmének, hogy jöhetnek.
Edward akarta felvinni, de nem szabadott, így a kezét fogja, míg megmássza a kicsi lépcsőfokokat.:)
Mikor beértek Bella elkezdett sírni. a szoba nem a régi volt.
Teljesen  át lett rendezve  Egy kicsi fehér ágy van a közepén, rögtön felette egy nagyobb gép.
Körülötte kisebb nagyobb tologatós asztalkák.
Edward Bellát felrakta az ágyra és szembe ereszkedett vele.



- Bella. Sejtem, hogy most meg vagy rémülve. De semmit sem akarunk veled csinálni. Csak annyi a dolgod, hogy ide lefekszel  a hátadra  és nem mozogsz.- fejezte be Edward a mondandóját.
De nem úgy tűnt, mintha megértette volna, csak tovább sírt.

Carlisle míg Edward mondta bekapcsolta a gépet. Erre Bella ki akart  szaladni, de Edward nem hagyta neki.
Csak folyamatosan a bocsánatáért esedezett. 10 perc múlva Bella taktikát váltott.
Engedte, hogy Edward meglepődjön és felemelje. De Bellának más volt a véleménye.

Kicsúszott a kezei közül és négy kézláb elmászott az ajtóig, de az be volt csukva,
így csak dörömbölt, hogy nyissák ki. Esme mellett Carlisle volt, hogy nyugtassa.
A többiek lent voltak, de mindent hallottak.

Edward közelebb ment, hozzá, lassan felemelte és csitítgatta.
- Cshh! Nyugodj meg! Nem lesz semmi baj!

   De Bella erre csak még jobban izgett - mozgott. Még egy nagyot  ordított, de az végzetes lett volna, ha mindannyian emberek lennének.


Minden összetört az ágy, kettérepedt, a gépek füstöltek, vagy millió darabra törtek.
A család többi tagja meghallotta  és azonnal feljöttek.
Elég furcsa látvány volt  nekik. Edward Bellát takarta. Carlisle Esme köré fonódott.

- Jasper, kérlek, altasd el Bellát. - tovább csitítgatta, de Bellának ez nagyon nem tetszett.
A szilánkok még mindig a levegőben köröztek. Carlisle és Edward körül csak olyan mintha védőburkot akarnának alkotni.

Senki, nem mert megmozdulni, vagy megszólalni.

De a gondolataik pörögtek.
Jó néhány percig még mozdulatlanok voltak. Majd Bella elaludt és a szilánkok leestek.
- Az lesz a legjobb, ha most elviszem az ágyába. Utána segítek takarítani- ezzel Edward  elment és lefektette Bellát.
Esme és Carlisle egy kicsit kimentek, hogy lenyugodjak.
Alice, Jasper, Emett és Rosalie elkezdtek kitakarítani.
5 perc alatt végeztek, de a kár elég nagy lett.
Néhány perc  múlva mindenki a konyhába gyűlt össze.


- Mindenki tudja mi történt?-  mindenki bólogatott - Jasper érezted az érzéseit?-kérdezte Carlisle.
- Igen, túlságosan is vhogy megnyílt nekem. De az érzéseiben egyszerre dühöt, félelmet és szeretett is éreztem.
 De ahogy, Eleazar is mondta, nagy az ereje és csak növekedett. De nagyobb baj is lehetne. De most szintén nem érzem az érzéseit.