21. fejezet

21. fejezet

-  De nagyon meleg! – ellenkezett Bella azonnal. Edward ezen csak ismét elmosolyodott, és hagyta, hogy Bella jobban belé csimpaszkodjon. Egy kis ideig Bella még görcsösen kapaszkodott Edwardba,de lassan ellazul.

- Bella! Most már elengedhetsz, még a ruhát kell neked hoznom. Itt hagyhatlak  néhány perce?- kérdte Edward, közben azért végig nézet a szobát, hátha vmi ártalmas neki.

- Igen, de siess kérlek! – nézett rá boci szemekkel, már félig könnybe lábat szemeivel.

Edward gyorsan kiszaladt a fürdőszobából és Bella gardróbjába ment,egy újabb pizsamájáért.

A telefon megcsörrent.

- Igen Alice? – vette fel a telefont Edward.

- Bal alsó szekrény, középső polc – adta az utasítást Alice – és siess Bellával, ha túl sokáig fog tartani, a ruha felvétel, befog lázasodni. Viszont hányni az este folyamán biztos, hogy fog. Készíts elő egy lavórt. Meg némi teát néhány termoszba, de előtte egy pohár vizet is adj neki. Carlisle 4 óra múlva otthon lesz. Előre ment, Esme meg követi, majd utána Emmett.

Mi hárman pedig itt futunk, de lassabban. Szia- tette le  a telefont Alice.

Edward is gyorsan vissza ment a fürdőbe.

- Bella, itt vannak a ruháid! - mosolygót rá kedvesen Edward.

- ÁÁÁ! – ordított rá egyszerre Bella. A fürdővizet nézte, és Edward is oda kapta a szemeit. A kád víz elkezdett rózsaszínné változni, aminek vérszaga volt. Gyorsan odasietett és kikapta a kádból.

- Mi történik?! – sírt és egyben kiabált Edwardhoz.

- Nem tudom, apa csak néhány óra múlva érkezik meg. Kérlek addig, maradj nyugton – Edward gyorsan felölöztette, és Esme külön melegített ágyába dugta, de egy törölközött is alá tett. 

Esme szereti ezt az ágyat használni. Bella hamar elaludt, de egy kisidő után felkelt. Edward ébresztette fel. Alice szólt neki, hogy  a láz miatt könnyen megfulladhat, mivel a tüdejére is ment egy kicsi. 

Így Bella hajnalra már véresen, lázasan, és pár hányáson is túl van, vagy éppen tart. Carlisle ezután tért oda. Bella éppen akkor kezdte el a mások menetet, ugyanis  Edward vizet adott neki Alice tanácsára, de azt is kihányta.

[- Blőőee!] – hányt Bella tovább a már félig megtelt lavórba.

- Bella! Kincsem! – térdelt mellé Carlisle, hogy egy kusza tincset füle mögé tűrjön.

- Apa!- sírta Bella. Edward a sarokban ült és várt, hátha kell vmiben segíteni.

- Cssssshh! Nyugodj meg! Apa itt van, segít! – nyugtatta Bellát. – Most akkor feküdj vissza. Gyorsan rendbe szedlek! – mosolygott rá.

Bella lassan, de visszafeküdt vízszintes helyzetbe.

Carlisle is elkezdte szakszerűen vizsgálni. A hasát megnyomkodta, és rájött, hogy csak felpuffadt.

Viszont, mikor lejjebb nézelődött, hogy hol vérzik, eléggé elsápadt, még vámpírhoz is képest.

 Bella ott lent vérzett.

„Lehetetlen hisz ez még korai” – gondolta Carlisle - Bella! Most felveszlek,és a dolgozó szobáig meg nem állok !

„Edward, te is gyere!” üzente gondolatban Carlisle.

Majd néhány pillanat alatt át is futottak, és Bellát az ágyra tette.  Edward is megjelent Bella fejénél és simogatta a haját.

- Apa! – sírta Bella és Edward kezét szorította, lábait meg felhúzta.

Carlisle tv-t bekapcsolta, és a legfrissebb hírekre tette.

- …Nagy Cunami, tombol India déli részén! Rengeteg ember vált földön futóvá, és több ezer ember vesztette el idáig életét!...

 - Bella , most egy kis vért kapsz ömlesztésben, és meg is kéne innod egy keveset – adta át neki a nehéz poharat. Bella elengedte Edward kezét, és a pohár ért nyúlt.

„Edward! Nem tehetünk semmit, csak várunk és vigyázunk Bellára. Valószínű a láz még gyorsítja is a vérzést.” – gondolta Carlisle. Bella közben elkezdte inni, nagy kortyokban  a pohár tartalmát.

- Bella, ideadnád a jobb karod? – nyújtotta felé a kezét Carlisle és már a zacskó vér készen áll a vérátömlesztésre.

Bella próbálta oda adni a kezét, de a pohár, túl nehéz neki még mindig, így a művelet nem nagyon sikerült neki. Közben betoppant Esme és már a hangok irányába futott. Az ajtó előtt már érezte az ember vér illatát, így gyorsan leállította légzését.

Edward oda ment Bellához, és megtartotta neki a bögrét, hogy a kezét Carlisle felé nyújtsa. Esme is bejött és Carlisle-al szemben az ágy mellet elkezdte simogatni Bella hátát.

- Szia kicsim! – köszönt neki Esme.

Bella elszakadt a pohártól, vagyis Edward elemelte tőle, mer látta, hogy mindjárt megszólal.

- Szia anya! – köszönt végül Bella is.

Esme még gyorsan odahajolt és adott a homlokára egy puszit. - Hamarosan vége lesz!

Carlisle közben megcsinálta, és a vér szépen áramlót. Lassan hajnalodni kezdett, Emették is haza értek. Bella még egyszer – kétszer rosszul lett, majd a kemény ágyon elaludt.

 Edward és Carlisle közösen átvitték Bellát Esméék szobájába. Amíg Bella aludt a többiek a konyhába gyülekeztek. Majd Carlisle háttérzajra kapcsolta a Cnn csatornát.

-  Akkor, most mi legyen Alice? – kérdezte Carlisle már az asztalánál ülve.

- Irány a sziget! Bellának délutánra már nem lesz semmi baja! – mosolygott önelégülten Alice Jasper ölében. Ezután mindenki széjjel széledt. Esme és Carlisle maradt csak a konyhában, hogy Bellának egy kiadós ebédet csináljanak.

Alice egy magán gépért hívja a repteret, Jaspert meg elküldte vadászni Emmettel.

Rosalie visszament a szobájukba csomagolni. Edward meg Esme-ék szobájába ment Bellához. Ott leült az ágytáblájánál, és csak nézte Bellát, hogy alszik. Késő délelőtt halkan kopogtak az ajtón.

- Gyere be Esme! – szólt ki halkan Edward. Még mindig Bella feje mellett ült.

„Szia, Bellához jöttem, Carlisle szerint is fel kell kelteni, lassan indulunk” – gondolta Esme. Edward bólintott egyet és közelebb férkőzött Bellához.

- Bella! Ideje fel kelni, hasadra süt a Nap! – kezdte el simogatni az arcát,a mi már majdnem olyan fehér, mint régebben, de még egy kicsit fehérebb a kelleténél. a zacskó vér is már lassan üres, már csak néhány csepp maradt benne.

Bella már elkezdett mocorogni, de a szemét még mindig nem nyitotta ki.

- Kislányom ,kelj fel vár a reggeli! - szólalt meg végül Esme is, és egy kicsit széthúzta a függönyt, az ágy melegítőt meg kikapcsolta.

Bella már kinyitott a szemét, de azok félelmet tükröztek.

- Mi a baj Bella? – kérdezte Edward , és Esme gondolataiban is csak értetlenség van.

- Menj ki! – mondta Bella Edward szemébe. Edward nem akart vitát, így fájó szívvel, de kiment.

- Anya! -  nyöszörögte Bella, Edward meg erre már majdnem betörte az ajtót.

- Mi kell, kincsem? -  kérdezte azonnal Esme, gondolataiban meg Bella erre elpirult.

- Apa.? – mondta azonnal Bella. Esme-nek még ki sem kellet mennie, Carlisle azonnal felfutott a szobájukba, majd halkan bekopogott.

- Gyere! . szólt bentről Esme. Carlisle nem habozott és azonnal Bella mellé telepedet.

- Mi a baj, Bella? –kérdezte Carlisle. De Bella csak nemet intett a fejével, és karjait Carlisle lábára tette és az egyiket át is kulcsolta.